20.rész - Füstjel

Az előző részek tartalmából:


Madeline:Ez a könyv tele van egy csomó fekete mágiás cuccal, nagyon baró.
Yvette:Mi ez?És honnan van?
Madeline:Anyám szekrényében találtam.
(Yvette kiveszi a könyvet barátnője kezéből, majd lapozgatni kezdi)
...
Madeline:Tudod miután elmentünk rájöttem néhány dologra. Anyukám stabilan gyakorolta a fekete mágiát.Én vagyok az anyám erejének örököse. Nekem kell továbbvinnem a tanítását.
Yvette:És mi a fenét akarsz tőlem?
Madeline:Én nem téged akarlak.. hanem azt ami benned van.
....
Melanie:Sarox és én úgy véljük, hogy Anastha a jövőből való.
(Tamika és Valeria összezavarodottan néznek)
....
Étha:Anastha csak töredéke annak ami rátok vár.
Valeria:Ezt meg hogy érti?! Várjon csak! Azt mondta, hogy küldék! Ki küldte?!
Étha:Sok minden van még amiről ti nem tudtok.
...
Étha:Darius segíteni fog nektek. Ne féljetek tőle.
Valeria:Egy keresztespók?!
...
-Áááááááááááárrrrrrrgggh!
(A lány gerincén végigfut a hideg, ahogy meghallja az ordítást)
Melanie:A szörnyeteg.
(Melanie szemei kikerekednek, de erőt vesz magán majd szapora lélegzetvétellel feláll és elkezd futni a hang irányába)
--------------------------------------------------------------
-Váááááááááááááááááááááááááárrhhh!
(A két méter magas tetőtől talpig szőrös szörnyeteg, hatalmas mancsainak karmaival támadott rá Sarox-ra, aki a félelemtől és a meglepettségtől teljesen lezsibbadt s mozdulni nem bírt.)
Valeria:Sarox vigyázz!
(Valeria-nak ekkor néhány a földből kilépő gyökér engedelmeskedik, amint azok teljes erőből megpróbálják ellökni a szörnyteget, aki végül a földre esik, de villámszerűen fel is pattan bármíly sérülés nélkül)
(Valeria ekkor újra összeszorítja ujjait majd a gyökerek körbekulcsolják a teremtményt, ami újra üvölteni kezd mire a lány összeszorítja fogait, de nem enged a szorításból. A wendigo végül megpróbálja kiszabadítani magát a hirtelen kreált ketrencből; néhány próbálkozás után végül elindul Valeria felé, aki továbbra is hátrál. Sarox eközben felemeli kezét majd a szörnyre mutat mikor hirtelen egy szikra pattan le a wendigóról.)
Sarox:Nem működik!
Valeria:Lepattan róla az erőd! Csak tűzzel lehet megölni, emlékszel?!
Sarox:Akkor csináljunk valahogy tüzet!
Valeria:És mégis hogyan?!
-ÁÁáááárrr!
(A wendigó kihúzza magát, tüdeje megtelik levegővel és hirtelen kiszakítja magát az indák közül; az egyiket megragadja majd Valeria felé csap vele aminek a vége épphogy eléri a lány arcát mire az felkiált s a földre esik. Valeria az arcához kap s megérzi a nedvességet kezén. Egy vonalban megvágta arcát a feléje repülő inda. A szörny Valeria felé rohan mikor hirtelen a talaj elkezd ingataggá és folyékonyabbá válni amikor aztán hirtelen lábai besüppednek. A mocsaras gödörré varázsolt talaj - mikor az benyeli a szörnyet a térdéig - Sarox odarohan Valeria-hoz, hogy felsegítse, de mikor elfut az általa kreált ingovány mellett a szörny kinyúl majd rákarmol a férfi combjára, aki Valeria előtt esik össze kínok közepette. Sarox nadrágját szétszabta a szörny, lábából hevesen ömlik a vér. Sarox megsérülése legyengíti a varázst ezzel a wendigo sikeresen kezd el kimászni a folyékony és most már kevésbé futóhomokként viselkedő zsombékos területből. Amikor már kiér, megvillantja hatalmas, éles fogait s közben várszomján uralkodni nem tudván sétál kéjesen a földön heverő Valeria és Sarox felé; habos nyála folyni kezd szájából. A vérengzést azonban megszakítja egy a háta mögött hallatszó éles hang)
Tamika:Itt vagyok!
(A szörny hátranéz majd rámordul Tamika-ra aki a következő pillanatban pozíciót vált Valeria és Sarox mellé)
(Tamika kinyújtja két karját s szélvihart kavar a szörny felé, aki mint viharos szél ellen küzdő gyalogos folytatja útját feléjük. Tamika meglepődve veszi észre, hogy ereje gyenge s nem képes arra, hogy elrepítse a szörnyet, csak arra, hogy megnehezítse közlekedését)
Tamika:Mi a fene?!
Tamika:Segítsetek!
(Valeria egyik kezével arcát fogva szorítja el vérző sebét, másikkal pedig újra gyökereket támaszt fel a földből, amelyek megpróbálják körbetekerni a szörny lábát, de az reflexszerűen odakap a növényi részekhez; ki- és széttépi őket majd elhajítja azokat)
(Valeria kétségbeesetten felkiált; Tamika megpróbálja tartani a szél hatalmas sebességét, melyet még mindig kavar, hogy távoltartsa a szörnyet, ami már csak pár lépésre van tőlük. Hirtelen ötlettől vezérelve Tamika megragadja Valeria blúzát és Sarox roncsolódott nadrágját majd mindhárman eltűnnek a semmibe)
...
(Melanie egy teljesen üres, kopott, poros szoba ablakában áll mikor Met a nyikorgó fapadlón lépkedve odasétál a lányhoz)
Met:Felkelt már?
Madeline:Még nem.
(Madeline a vállát rángatja és dörzsölgeti miközben felnyög)
Madeline:A kis rohadék. Eltaszított.
Met:Yvette? Hogyan?!
Madeline:Nem Yvette. Hanem a magzat.
Met:Elmondtad neki?
Madeline:Micsodát?
Met:Hát.. tudod.
Madeline:Szerintem ő valahogy mélyen mindig is érezte, hogy egy új élet cseperedik benne. Az erő amit képvisel, az erő ami növekszik benne..
(Madeline eltökélet arckifejezéssel bámul a semmibe)
Madeline:Szinte legyőzhetetlenné teszi. A fizikai teste kimerülhet, de az ereje nem fog amíg az a démongyerek benne van. Az alvilág uralkodója. Ő lesz majd az, aki elhozza az apokalipszist a világra. A világégést.
Met:Anastha-nak kell az a magzat.
Madeline:Anastha csak maradjon veszteg. Ez ellen még neki sincs elég ereje. És mi sem tudjuk itt tartani Yvette-t örökké.
Yvette:Ez így igaz! Mert ahhoz nekem is lenne pár szavam.
(Madeline és Met hirtelen hátrafordulnak mire Yvette mindkét kezéből egy-egy hatalmas lángoló tűzgolyót dob Met és Madeline felé. Az egyik eléri Met-et mire az lángba borul és fájdalmas rikogatásokat hallatva porrá ég s hull a földre míg Madeline elugrik a tűzlabda elől ami a falba fúródik, kifüstöl s egy fekete lyukat hagy maga mögött. Madeline lélegzete felgyorsul ahogy a földön fekszik s megpróbál minél előbb és minél gyorsabban felkelni)
Madeline:Kiszabadultál te kurva?!
Yvette:Te vagy a kurva!
(Yvette pupillái kitágulnak miközben szemhéjai összeszorulnak szemgödre körül; erősen Madeline-re koncentrál majd Yvette szemei tűzvörössé válnak s Madeline teste egyik pillanatról a másikra spontán lángrakap. Akárcsak Met, Madeline is tűzben ég el, hamvai pedig a fapadlóra hullnak. Yvette testét a következő pillanatban lobogó tűz veszi körül majd eltűnik)
...
(Sarox a fotel előtt ül a földön amikor valeria odadob neki egy zacskó jeges, amelyet előzőleg törölközőbe csavart. Magának is hozott be egyet, amit azonnal rá is nyomott sebes arcára. Tamika fel-alá járkált)
Tamika:Ezt nem hiszem el.
(Közben Melanie is belép a padlásszobába)
Melanie:Itt vagyok.
(Valeria szemei felcsillannak)
Valeria:Hol van Darius?!
Tamika:Darius?!
Melanie:Nem tudom! Elvesztettem valahol!
Valeria:Melanie!
Melanie:Most mi van?! Az csak egy pók!
Tamika:Milyen pók??
Melanie:Ha akar valamit akkor majd visszamászik hozzánk vagy mit tudom én. Amúgyis elegem volt már, hogy folyton rajtam mászkált. A hideg kirázott. Egyszer még a wc-re is utánam jött.
Melanie:Szerintem, ha hagyom hogy tovább üljön a vállamon még a wc-re is utánam jött volna.
(Valeria elpirulva kiált rá Melanie-ra)
Valeria:Melanie! Étha azért küldte Darius-t, hogy segítsen nekünk!
Melanie:De mégis miben segít egy pók?! Ne hülyéskedj már velem!
Valeria:Szerinted én tudom?! De ha Étha azt mondta, hogy segít, akkor segít. Elég sok dolgot csesztünk már el eddig is. Gyönyörű, hogy még egy nyavajás pókot is elvesztünk. Talán Étha-nak igaza van. Tényleg nem is vagyunkk jók semmire.
(Valeria leszegezi fejét. Melanie és ő annyira összekaptak, hogy eközben Melanie-nak ideje sem volt arra, hogy észrevegye mi történt. Amint meglátja Sarox-ot, aki lábát vizsgálgatja s közben-közben odanyomogatja a törölközőt, kétségbeesetten odarohan a férfihoz, megöleli őt majd ránéz Valeria-ra is)
Melanie:Te jó ég! Mi történt veletek?!
Tamika:A wendigo. Az történt. És mielőtt kérdeznéd: nem. Nem találtam meg Yvette-t.
Melanie:Hogy?! Nem sikerült legyőznötök?
Valeria:Nem, mert Yvette nem jelent meg és együtt pedig nem bírtunk el vele.
(Melanie megrázza magát)
Melanie:Hát...
(..aztán rápillant Tamika-ra)
Melanie:Miért nem csináltál villámot ami belecsaphatott volna az egyik fába, aztán valahogy abból kiszakíthattatok volna egy darabot, amit rádobhattatok volna a szörnyre. Akkor elégett volna.
(Hirtelen még Sarox is felnéz, ahogy mindhárman összenéznek)
Valeria:Te jó ég Melanie.
Melanie:Mi az?
Valeria:Ez egy isteni ötlet.
Sarox:Legalább most már megvan hogy öljük meg. De a legfontosabb, hogy még éjfél előtt kell megtennünk.. nem szabad megengednünk, hogy újra gyilkoljon.
Tamika:Viszont én aggódom Yvette miatt.
Yvette:Nem kell. Itt vagyok.
(Yvette heves mozgással lép be a szobába)
Yvette:Melanie, elkérhetem az árnyak könyvédet?
Melanie:Miért?
Valeria:Hol voltál?! Aggódtunk miattad!
Tamika:Már mindenhol kerestelek.
Yvette:Met és Madeline elraboltak.
(A lányok szeme kikerekedik)
Melanie:Hogy micsoda?!
Valeria:Jól vagy?!
Yvette:Minden rendben. Megöltem őket.
Tamika:Hogy?
Yvette:Madeline és Met azt mondták, hogy kell az erőm Anastha-nak, ezért elkaptak, megkötöztek, levédték a helyet aztán meg akartak ölni.
Melanie:Még ez is!
Sarox:Szerintem egyszerre csak egyre koncentráljunk.
Melanie:Valeria, meg tudnád gyógyítani Sarox-ot?
Valeria:Megpróbálhatom.
Sarox:Deehogy, nee! Nem kell. Ez csak egy kis vágás.
(Yvette végignéz a többieken)
Yvette:Mi történt veletek?
Melanie:Megtámadta őket a wendigo.
Yvette:Akkor menjünk és toroljuk meg.
(Yvette katonásan ránéz Tamika-ra kissé sürgetős tekintettel)
Yvette:Tamika, jösz?
Tamika:Hova?
Yvette:Megölni a szörnyet.
(Valeria feltápászkodik)
Valeria:Mi is megyünk!
(Sarox is fel akar állni, de a fájdalomtól visszaesik a padlóra)
Sarox:Áá!
Melanie:Hé! Jobb, ha te itt maradsz.
Sarox:De akkor te is maradj itt.
(Melanie ránéz a lányokra)
Melanie:Itt maradok. Vigyázok rá.
(Yvette újra sürgetően szólal fel)
Yvette:Menjünk mielőtt még újra gyilkolna. Aztán rá kell hangolódnunk Anastha-ra is.
Tamika:Igaz. Nincs vesztegetnivaló időnk.
(Tamika, Valeria és Yvette láncot alkotnak majd eltűnnek a levegőbe olvadva)
(Melanie ekkor átöleli Sarox-ot; csókot váltanak majd a lány csillogó szemekkel néz a fiúra)
Melanie:Ne kössük be?!
(Sarox arca kipirul majd verejtékezni kezd)
Sarox:Nem kell. Most ne.
Melanie:Hozok valamit, amivel be tudjuk kötni.
Sarox:Dehogyis! Nem kell.
(Melanie a sebet vizsgálgatja szemeivel)
Sarox:Megszereztem mindent.
Melanie:Mihez?
Sarox:A varázslathoz.
Melanie:Ahhoz hogy hogyan keressük és öljük meg Anastha-t?
Sarox:Nem.. Ahhoz, hogy feladjuk az erőinket. Tudod, hogy normálisan élhessünk.
(Melanie hirtelen nagy levegőt nyel)
Melanie:Ó. Szóval ahhoz.
(A férfi szemöldöke felpattan egy pillanatra)
Sarox:Meggondoltad magad?
Melanie:Nem. Dehogy! Ezek után meg aztán főleg! Azt akarom, hogy vége legyen.
(Sarox végigsimít Melanie arcán, mire a lány belepirul)
Sarox:Megkeressük Anastha-t, megöljük aztán végleg kiszállunk a buliból.
Melanie:Rendben.
(Sarox újra végigsimít a lány arcán, mikor hirtelen leér a torkához amit simogatni kezd.. végül egyre szorosabban és szorosabban öleli körül kezével Melanie nyakát. Melanie teljesen elpirul majd Sarox mindkét kezét odatapasztja a lány torkához, egyre csak szorítani kezdi; Melanie nyögni kezd)
Melanie:Sarox! Mi...?
(A férfi elengedi a nyakat majd hörögni kezd s egy hatalmas pofonnal arconvágja Melanie-t aki elrepül majd végigpörög a padlón, aztán ájultan áll meg a szoba egyik szegletében)
(Sarox szemei sárgákká válnak, izzadni és remegni kezd, fogai és körmei megnyúlnak)
...
-Áááááááááááááááááááááááááááááááá!
(A szörnyeteg agónia szerű állapotban ordít fel amint a lángok körbeveszik őt, végül elég.. finom hamva pedig lehull a földre egy kupacba)
(A lányok fellélegeznek)
Yvette:Na végre!
Valeria:Menjünk vissza.
(Tamika sejtelmesen körülnéz)
Valeria:Mi az?
Tamika:Semmi.
(Tamika megfogja Valeria és Yvette kezét majd mindhárman eltűnnek. Egy másodperc múlva pedig a paslásszobába térnek vissza ahol egy feldúlt szobát látnak Melanie-val együtt aki a szoba hátsó részében fekszik mozdulatlanul. Valeria és Tamika ijedten felkiáltanak miközben Yvette a helyén marad és sejtelmesen körülnéz a szobában)
Valeria:Melanie!
Tamika:Istenem!
(Valeria megpróbálja kitapintani a lány pulzusát)
Valeria:Csak elájult.
(Yvette átsétál a szobán majd megáll egy halom ruha előtt, lehajol s megtapintja őket)
Yvette:Nézzétek! Sarox széttépett ruhadarabjai. Mind cafatokban! Átváltozott.
Tamika:Hogy micsoda?!
Yvette:Átváltozott wendigóvá.
Valeria:Ezt te honnét tudod?
(Yvette arca elszörnyed)
Yvette:Fogalmam sincs.. de átváltozott.
(Yvette gyomrához kapja kezeit; hirtelen úgy érzi mintha egy benne lévő ismeretlen erő áramoltatná agyába a tudást)
Tamika:Hogy lehet visszaváltoztatni?
Yvette:Csak addig tudjuk visszaváltoztatni, amíg még nem ölt. Ha megtörténik az általa elkövetett gyilkosság.. onnantól már örökre wendigo marad.
Yvette:Megyek.
Tamika:Megyek én is! Segítek. Én be tudom mérni őt.
(Yvette közbevág még mielőtt Tamika be tudná fejezni)
Yvette:Rendben. Nincs sok időnk. Vékony jégen járunk. A vérszomj már benne van úgyhogy az első, hogy húst akar. Emberi húst. Meg kell állítanunk.. azonnal.
Valeria:Én vigyázok Melanie-ra és rendbe teszem a helyet.
(Tamika odasétál Yvette-hez, megfogják egymás kezét majd behunyják szemüket s már ott sem vannak)
(Valeria tovább simogatja Melanie-t miközben szapora lélegzetvétellel néz szét a szobában)
....
------------
------

9.rész - Vakáció (1.rész)

Az előző részek tartalmából:

Aiden:Ő már az enyém, és soha nem kapjátok vissza!
(A férfi szorosan átöleli Yvette-t, majd mindketten eltűnnek a semmiben)
Valeria:Elvesztettük őt!
...........
Valeria:Gondolkodtál már azon, mi lesz, ha Yvette soha többé nem jön vissza? És mi van ha tényleg soha többé nem jön vissza?!
Melanie:Nem tudom.
.........
Catalan:A jó csapda része, hogy néha olyat tégy az ellenséggel, amire igenis számít.
Elinor:Összezavarsz.
Catalan:A terv előállt. Készen állunk, hogy elkapjuk a boszorkányokat. Az egyik már nálunk van. Nem lesz nehéz befogni a többi hármat sem.
.................
.....

(Valeria és Tamika nevetgélve sétálnak iskolájuk felé, miután Melanie már bebattyogott sajátjáéba, s ezen lányok tanintézvénye néhány saroknyival arrébb található, ezért Valeria a hétvégi kemping terveit mesélgette barátnőjének egészen belemerülvén abba)
Tamika:El sem tudom hinni, hogy Sarox-ot is meghívtad! Ha Melanie megtudja megöl!
Valeria:Ugyan! Mégis ki mondja el neki?!
(Valeria kacér szemöldöktáncot jár miközben Tamika-ra mered)
Tamika:Nane! Csak nem azt akarod, hogy tartsuk titokban Melanie előtt?!
Valeria:Melanie és Sarox határozottan kedvelik egymást. És nem csak kedvelik egymást, hanem kedvelik kedvelik egymást!
Tamika:Kedvelik kedvelik? Ezt meg hogy érted?!
Valeria:Úgy, hogy akár tetszik, akár nem. De össze fognak jönni egymással. A hétvégén.
(Tamika hangosan elneveti magát)
Tamika:Már nem azért, de szerintem ebbe azért nekik is lesz némi beleszólásuk.
Valeria:Azt nem hinném!
Tamika:Ugyan miért nem?
Valeria:Volt egy megérzésem.
Tamika:Egy micsodád?!
Valeria:Egy természetfeletti előérzet.
Tamika:Olyan súgdolózós, furi, izé, amit mindig érezni szoktál?!
(Valeria arca kivirul, tudván, hogy csak ő az az egy, aki tudja Sarox és Melanie titkát)
Valeria:Aha!
Tamika:És?!
Valeria:Mi és?!
Tamika:Mi volt az a megérzés?!
Valeria:Azt sajnos nem mondhatom el! De megmutathatom.
Tamika:Ezt meg megint hogy érted?
Valeria:Úgy, hogy légy szemfüles a hétvégén és mindenre rájösz.
Tamika:És arra ki jön rá, hogy hogy találhatnánk meg Yvettet?
(Valeria vidám arca hirtelen búskomorrá válik, majd a szája szélébe csippent bele fogaival)
Tamika:Már van egy hónapja, hogy eltűnt.
Valeria:Annyi azért még nincs!
Tamika:De lesz. És nem is olyan soká. És az ál-Yvette sem fogja örökké az eredetiét játszani. Egyszer úgyis meg fogja unni. És akkor mi lesz?
(Valeria hirtelen ingerültté válik)
Valeria:Azt hiszed én nem tudom?! Azt hiszed, hogy nekem nem jár éjjt nappá téve ezen az eszem?! De mégis mit kéne tennünk?! Azt sem tudjuk, hogy merre, azt sem tudjuk, hogy hogyan?!
Tamika:És erre a megoldás, ha kétségek nélkül, önfeledten jól érezzük magunkat?!
(Valeria mit sem hallva faképnél hagyja Tamika-t, aki elhagyván nagy levegőt vesz, s lassan tovasétál)
....
(Melanie az órák után, tankönyveit épp a szekrényéből pakolta táskájába, mikor néhány lépéssel háta mögött, a falnak támaszkodva meghallott egy ismerős hangot, s annak beszélgetését egy másik, még ismerősebb hanggal)
Yvette:Már alig várom a kis kiruccanásunkat. El sem hiszem, hogy Valeria meghívott! Azt hittem, hogy utál.
Sarox:Én csak miattad megyek el.
(Yvette rákacsint Sarox-ra, majd olyan hangot ad ki, melyet a macskák szoktak elégedettségükkor)
Yvette:Mmmm...
(Sarox jobbra húzza száját, mosolyogni próbál, fogsorát mégis véka, illetve szexi pirospozsgás ajkai mögé rejti. Továbbra is)
Yvette:Most komolyan, én...
(Ekkor Melanie szakítja félbe beszélgetésüket, mikor hirtelen odalép hozzájuk)
Melanie:Ne haragudjatok, de ti Valeria-ról beszéltetek az imént?
Yvette:Ahha! Tuti kis kemping buli a hétvégén, az egyik kempigfaházban néhány kilométerre innét, az erdőben. Lesz tábortűz meg zene, kaja, pia. Isteni lesz.
Sarox:Te nem jösz?
Melanie:Én...
(Melanie meredten maga elé néz, majd megszólal)
Melanie:Most mennem kell.
(Melanie egyedül hagyja a két fiatalt, hogy tovább folytassák mondanivalójuk kifecsegését, majd továbbsétál, egyenesen le a lépcsőn, az emeleti folyosóról, majd leérvén az első szintre, kisétál a bejárati ajtón, s végül pár percen belül kiér az intézmény hatalmas vaskapuihoz, ahol már Valeria várja őt)
Melanie:Ööö. Heló.
Valeria:Szia. Képzeld!
Melanie:Bulit szervezel a hétvégére, és engem nem hívsz meg?!
Valeria:Pont most lettél meghívva!
Melanie:Ezt nem értem!
Valeria:A mai nappal hivatalosan is megkezdődött az őszi szünet!
(Valeria átkarolja Melanie-t, majd mindketten elbattyognak)
(Valeria eközben folymatosan figyelte szemeivel, milyen messzire kerülnek az iskolától, s amint úgy érezte tisztes távolságban tudhatja magukat az épülettől, Valeria bizalmasan barátnője vállára hajtotta a fejét, majd halkan beszélni kezdett)
Valeria:Figyi! Démon Yvette mostanában eléggé ráállt arra, hogy filgyeljen minket.
(Melanie félbeszakítja barátnőjét a hirtelen meglepődöttségtől. Egyszerűen nem értette, mire fel ez a súgdolózás)
Melanie:Micsoda?!
Valeria:Pszt!
(A két lány, összedugva fejüket, összeölelkezve sétáltak tovább a járdán)
Valeria:Reggel mikor Tamika-val mentünk a suliba, volt egy megérzésem.
Melanie:Olyan természeti sugallat féle?
Valeria:Az, és azt mondta, hogy a démon Yvette épp utánunk koslatott valamelyik bokorban és onnan hallgatózott.
(Melanie arca elsavanyodik)
Melanie:Vajon most meg mire készülhet?
Valeria:A lényeg az, hogy úgy tudja, hogy Tamika-val összevesztünk. Ezért mostanától te is úgy tudod, hogy én és Tamika nem vagyunk jóban, ezért próbálj meg te is ehhez viszonyulni. Tamika legtöbbször egyedül lesz, én pedig megpróbálom a te társaságod keresni, te is így tégy. Yvette tuti leadja a drótot a démon meg a sámán haverjainak, ezért azok száz százelékos biztossággal fognak követni majd minket a kempingbe. Végezetül, mivel Tamika lesz a legtöbbet egyedül...
(Melanie közbevág, s azonnal süt róla, hogy érti a nagy tervet)
Melanie:Ezért őt fogják megtámadni.
Valeria:Így van. Mi pedig készenlétben leszünk, hogy megvédjük Tamika-t, szétrúgjuk a démonok hátsóját és megmentsük az igazi Yvette-t.
Melanie:Jó, eddig oké. De miért hívtad meg Yvette-t és Sarox-ot is a hétvégére?
Valeria:Yvette határozottan tud valamit. Talán a hétvége keretében egy kicsit fellazul a társaságunkban és lehet, hogy kikotyog valamit.
Melanie:Végülis ezelőtt is kikotyogta, hogy Sandro visszajött.
Melanie:És Sarox-ot miért?
Valeria:Sarox mostanában elég sokat lóg a mi kamu Yvettünkkel, lehet, hogy azóta ő is kiszedett belőle valamit. Neked kell beszélned vele, hogy kiderítsd, mi az.
(Melanie ekkor a mondat hallatán megszakítja az ölelkezést, s eme bizalmas hosszú mozzanatnak varázsütésre csak hült nyoma marad.)
(Melanie feldühödten reagál)
Melanie:Micsoda?! Én aztán nem beszélek Saroxal az egyszer biztos!
Valeria:De miért nem?!
Melanie:Mert nem és kész!
Valeria:Mert kedveled őt.
Melanie:Ez nem igaz. Undorodom tőle.
Valeria:Aha.
(Valeria kissé fancsali képet vág a szituációra, Melanie tagadására, majd öntelten válaszol)
Valeria:Nézd! Engem beetethetsz ezzel a dumával!
(Valeria jobb kezének mutatóujjával Melanie mellkasa alatt, a lány dobogó szívénél kezd el kopogtatni)
Valeria:De hogy fogod őt ezzel beetetni?!
(Valeria nagy szemekkel néz egy pillanatig barátnőjére, majd vállára teszi a kezét, s egy mondattal elköszön tőle)
Valeria:Egy óra múlva a házunk előtt. Csomagolj ruhát, ennivalót, meg ami kell.
...
(Valóban egy óra múlva Valeria csodálatos kertes háza előtt, melynek udvara piros rózsákkal, s mindenféle szemet gyönyörködtető virágokkal volt bevetve, elkápráztatta a lányok szemeit, akik a vérvörös autónál álltak, miközben különböző méretű poggyászokat pakoltak be a kocsi csomagtartójába)
Nia:Remek! Akkor ki hiányzik még?!
(Nia, a karcsú, zöld szemű, hosszú hajú, vörös démon, szólalt meg a kocsi előtt, miközben kezeivel a motorháztetőt támasztotta, indulásra készen. A középkorú hölgy, gyönyörű sárga, egyberészes, fodros, bodros, dekoltázsát el nem rejtő, lenge ruhájában parádézott a járműnél. Eközben Melanie és Valeria a kocsi csomagtartjónál beszélgettek, annak felnyitott ajtajára támaszkodva)
Melanie:Jófej az anyukád, hogy elvisz minket a kempingbe.
Valeria:Ühü.
(Valeria ölbetett kézzel nézelődik jobbra, majd balra, s várja, hogy Yvette és Sarox is megjelenjenek)
Melanie:Tamika hol van?
Valeria:Ő a szelek szárnyán jön majd.
Melanie:Hmm... Bulis.
Valeria:Az!
(A következő pillanatban Yvette jelenik meg a semmiből a lányok mellett, s azok hirtelen az ijedségtől elengedik a kocsi ajtaját, majd hátrébb lépnek, mire az ajtó lecsukódik, s zajt csapva vonja maga után Nia figyelmét, aki egyszerre mosolyogva, s rémülten kiált fel a hirtelen meglepettségtől, melyet a nagy csattanás szerű hang vált ki belőle)
Nia:Húha! Te meg honna jöttél?! Észre sem vettelek!
Valeria:Anya! Az előbb sétált ide!
Nia:Lehet, hogy vennem kéne egy szemüveget.
(Valeria felnyitja a csomagtartó ajtaját, majd mérgesen lép Yvette-hez, s halkan odasúg a lányhoz)
Valeria:Ha lehet amíg anyám itt van, addig ne varázsolj. Ő nem tud az ilyenekről.
(Yvette hangosan, s lazán válaszol, tetőtől talpig rózsaszín rucijaiból)
Yvette:Jaaa?! Oké! Bocseszka.
(Melanie még mindig meglepődötten néz Yvette-re)
(Nia a kocsi felé sétál, majd mielőtt még beülne kérdőre vonja lányát)
Nia:Hol van a fiatalember, aki megvédi a gárdát?
(Hirtelen Sarox szólal fel Nia háta mögött, mély, határozott, mégis férfiasan szexi hangját használva)
Sarox:Jó napot Mrs. Sapiro.
Nia:Heló-heló! Na, akkor indulhatunk?
(Nia beugrik a kocsiba)
Yvette:Hol van az a másik csaj, Tamika, vagy hogy hívják?
(Melanie elhalad Yvette mellett, hogy beüljön a hátsó ülésre, s mikor elmegy mellette, odaszól hozzá)
Melanie:Ő légi postával érkezik a kempingbe.
Yvette:Király!
(Sarox bevágja csomagját a csomagtartóba, majd behuppan a hátsó ülésre. Végül Valeria bevágja a csomagtartó ajtaját, s beszáll anyja mellé, majd hátranéz)
Valeria:Mindenki megvan?!
(Melanie az albak mellől válaszol)
Melanie:Aha!
(Sarox középen ül, míg Yvette a másik oldalon, Valeria mögött)
Nia:Akkor indul a mandula!
(Nia kissé bohókásan, s bután felnevet majd elindul a kocsival)
Yvette:Piát is hoztatok?
Valeria:Azt Tamika hoz majd.
Yvette:Akkor jó! Jól bebaszunk!
(Sarox elneveti magát)
Nia:Micsoda?!
Valeria:Semmi anya, csak hülyéskedik!
Nia:Ja?! Akkor jó!
Nia:BÍzom bennetek annyira, hogy elengedjelek egyedül titeket a hétvégére. És különben is, amíg Sarox mellettetek van, addig úgysem eshet semmi bajotok.
Yvette:És arra nem gondolt, hogy esetleg mi öten, egy nagy szexorgiát csapunk?!
Melanie:Ezt nem hiszem el!
(Melanie erőltetetten az ablak felé fordul majd kinéz rajt)
(Nia felnevetve, vékony hangon reagál az elhangzottakra, s közben úgy tesz, mintha nem értett volna, semmit sem az egész mondatból, melyet nemrég Yvette vázolt fel)
Nia:Hogy miiii?!
Valeria:Már megint csak viccel!
Nia:Óh!
(Yvette Sarox karjait izmait kezdi el markolászni mindkét kezével, majd nagyképűen hangosan kommentál)
Yvette:Pedig Sarox nagyon jól csinálja!
(Nia megpróbál az útra koncentrálni, s nem figyelni arra, amit a fiatalok beszélnek)
(Melanie mérgesen, s féltékenységgel telve néz a mellette ülőkre)
Melanie:Mi van?! Ti ketten?! Szóval, ti ketten?!
Yvette:Ahha!
Sarox:Ja!
(Sarox önelégülten válaszolt, bár tudta, az egész nem igaz, s hogy soha nem jönne össze egy olyan fajta lánnyal, mint ez a kamu Yvette, mégis számára olyan elragadónak tűnt, minden egyes pillanatban Melanie, mikor mérgesnek látszott. Olyankor mégjobban szerette volna szorosan magához húzni Melanie-t, átölelni őt, s forró csokót lehelni a szájára, akár többször is... akár egy életen át.. Márcsak büszkesége volt az, mi szerelmük útjába állt..)
(Valeria nyugodt hangvétellel reagált a hallottakra)
Valeria:Ez nem is igaz!
Yvette:Mert miért ne lenne?!
Melanie:Na jó, én kiszállok!
Valeria:Dehogy szállsz ki, még csak most indultunk el! Csak próbáld élvezni az utat!
(Melanie jobb kezének nagyujjával a mellette lévő társaságra mutatott, s szarkazmussal telve kérdezte Valeria-tól a következőt)
Melanie:Nade, így?!
(Valeria savanyú képet vágott, majd vállat vont)
....
(A kempinghez a főútról kellett lehajtani. Végig kellett menni egy olyan kitaposott ösvényen, amely pont a kocsik bejárásához készítettek. Nia egy kicsivel a poros, levelekkel borított úton, bal kanyart vett, majd befordult egy tisztásra, amelyet fák vettek körbe, s melynek közepén egy fekete kör állt. A fekete kör valójában az a sok szénné égett fa volt, amelyet az előző kempingezők itt hagytak mikor tábortüzet raktak. A nagy tisztást faházak vették körbe. Kereken tíz darab. Öt helyezkedett el a tisztás egyik oldalán, öt a másion. Mintha csak a tábortüzet jelző sötét forma mely a rét közepén feküdt, s körülbelül egy lépésnyi sugarú kört írt körül a földön, lett volna a válaszvonal az elfelezve elhelyezkedett faházak között)
(Nia elbúcsúzott a srácoktól, azok kipakolták csomagjaikat a kocsiból, majd Nia a gázra lépett, s mint akit puskából lőttek ki úgy illant el a helyszínről, pillanatok alatt. A kis boszorkányok megmarkolták poggyászaikat, majd a sötét elszenesedett, kiégett pázsitú tábortúzkörhöz mentek, s eközben csak Yvette szólalt fel, kissé öntelten)
Yvette:Elég gyorsan elhúzott az édesanyád!
Valeria:Biztos siet valahova.
Yvette:Én nem hagynám itt a gyerekemet az biztos!
(Miközben sétáltak, Tamika megjelent a fekete körnél. A semmiből került elő.)
(Melanie barna gurulós utazótáskájába pakolt mindent, melynek kerekei most csak úgy nyögvenyelősen próbáltak siklani a pázsiton, át a fűcsomókon, mikor az egyik távoli fa tövében egy elsuhanó alakot vélt megpillantani, azonnal felkiáltott, s a többiek megmeredtek)
Melanie:Ti is láttátok azt?!
Valeria:Mit?
(Melanie az erdőre mutat)
Melanie:Arra. Valaki mászkált ott.
Yvette:Csak ijesztegetni akar!
Melanie:Nem! Tényleg láttam valamit.
Valeria:Lehet, hogy csak egy őz volt. Elvégre az erdő mellett vagyunk.
(A fiatalok továbbmentek, nem törődve az egésszel már majdnem Tamika-hoz értek, de Melanie továbbra is csak az erdő felé szegezte szúrós tekintetét)
Tamika:Ki hol fog ma aludni?!
(Tamika és a lányok, Sarox és poggyászaik találkoznak a kemping közepén)
Yvette:Mi Sarox-al a jobb oldali házban alszunk.
Tamika:Melyikben?
Yvette:A szélsőben.
Valeria:Jólvan, akkor mi meg megyünk mellétek.
Yvette:Az kizárt!
Valeria:Ugyan miért lenne az?!
Yvette:Mert Saroxal kettesben szeretnénk lenni. Távol tőletek, amilyen távol csak lehet.
Valeria:Ez komoly?!
(Yvette átöleli Saroxot. A férfi egyik karjával viszonozza az ölelést. Melanie a szájára harap, majd elfordítja a fejét.)
Sarox:Ja!
Valeria:Most akkor ti együtt jártok, vagy mi?
Yvette:Úgy van, igaz bébi?!
Sarox:Ja!
Valeria:Ja! Ja! Ja! Beragadt a lemez?! Nem tudsz mást mondani?!
(Yvette kézenfogja párját)
Yvette:Menjünk innen drágám. Ezek soha nem fogják megérteni az igaz szerelem titkát!
(Yvette és a férfi megmarkolják csomagjaikat, majd meghátrálnak, s a jobb oldali faházak legszélsőjét választják, amely a legközelebb van az erdő sűrűjéhez)
Valeria:Ez meg mi a fene volt?!
Tamika:Azt hiszem mindjárt rosszul leszek!
Valeria:Csak tartsuk magunkat a tervhez, oké?!
(Melanie ölbetett kezekkel bámul az erdő felé)
Valeria:Melanie, jól vagy?!
(Melanie nem válaszol, most a földre mered üveges tekintettel)
Valeria:Melanie?!
(Valeria rámarkol Melanie karjára, aki azonnal kiszabadítja magát Valeria közelségéből, gorombán megmarkolja kézipoggyászát melyet felemel a földről, s szó nélkül indul el a bal oldali irányt választva)
Valeria:Szép kis estének nézünk így elébe.
Tamika:Most akkor mi lesz?!
Valeria:Mi nem beszélünk egymással! Én megyek Melanie-val, te meg jösz mellénk!
(Tamika és Valeria is megfogják csomagjaikat, s elindulnak Melanie-t követve)
....