21.rész - Valami macska van a házban?

(Tamika és Yvette a sötét erdőben kószálnak. Yvette eközben kezében egy általa megidézett tűzgömböt tart, azzal világítanak)
Yvette:Itt kell lennie valahol.
Tamika:Remélem is, hogy itt van valahol. Ilyenkor már nem jár erre senki. Legalább nem tesz kárt senkiben. Különben meg.. ha megtaláljuk mégis hogy változtatjuk vissza?
Yvette:Bájitalt kell kotyvasztanunk. De az is csak akkor hat, ha még nem enyhített a vérszomján. Gyorsan kell cselekednünk, mert Sarox már nem ura a testének. A wendigó vére megfertőzte őt is, ezért nincs tudatában annak, hogy mit cselekszik.
Tamika:Egyébként te jól vagy? Mi történt?
Yvette:Minden rendben, nyugi. Már elmeséltem. Szokásos sztori: a legjobb barátnődről kiderül, hogy egy szuka és meg akar ölni téged.
(Tamika elmosolyodik)
Tamika:Szokásos sztori mi?
Yvette:Szeritnem az ilyen mindenkivel megesett már.. az öldöklős részt kivéve.
Tamika:És mi van azzal a másik sráccal, Met-tel?
Yvette:Kiderült, hogy őt is Anastha küldte, hogy megöljön és elvegye az erőimet. Illetve nem is az én erőm kell neki, hanem annak az ereje ami bennem van.
(Tamika ekkor megáll majd olyan arckifejezéssel reagál a hallottakra, mint aki épp most harapott citromba)
Tamika:Mi van benned?!
-Ráááááááááááááárrr!
(Ugyanebben a pillanatban a szörnyeteggé átalakult Sarox került elő a semmiből, tárta ki széles karjait s futott neki Tamika-nak, hogy karmai közé kaparintsa őt, de a lány még időben vált levegővé a szörny elől. Yvette hátrahőkölt pár lépéssel majd megpróbálta fényesebbre varázsolni a tűzgömböt mire a szörny a fényes gömbtől arca elé emelte kezeit s néhány lépést hátralépett. Tamika két méter magasan a levegőben lógva jelent meg a semmiből, kezében egy vastag faággal amivel reflexszerűen vágta tarkón a wendigót, aki nyüszítve majd ájultan zuhant a talajra. Tamika végül elhajította a botot, mint aki jól végezte dolgát, majd leszállt a földre aztán újra megdermedt miközben Yvette-tel összetalálkozott a tekintete)
Yvette:Terhes vagyok.
...
(Néhány pillanattal később Tamika és Yvette már az eszeméletlen szörnyeteggel jelennek meg a padlásszobában. A többiek odarohannak hozzájuk, míg Melanie letérdel szerelme merev teste elé s majd elsírja magát miközben simogatni kezdi a szörnyeteg fejét)
Tamika:Elhoztuk.
Yvette:Kell egy tucatnyi mandragóra, macskagyökér, fahéj és még néhány hozzávaló amit be kell szereznünk. Majd azokat én megszerzem. Gyorsan kell cselekednünk mielőtt észhez tér.
Melanie:Ó te jó ég. Sarox, mi történt veled?!
Tamika:Te jól vagy?
(Melanie könnyes szemekkel néz fel Tamika-ra)
Melanie:Jól vagyok.
Valeria:Varázsige is kell hozzá. Anélkül nem fog menni.
Tamika:És gyertyák. Kell zöld és fehér is mivel tisztítás és gyógyítás lesz.
Yvette:Helyes. Én átkutatom az erdőt.
Tamika:Én hozok otthonról mandragórát.
Valeria:Én pedig foglalkozok a gyertyákkal. Melanie pedig szemmel tartja Sarox-ot.
Tamika:Biztos, hogy meglesztek itt egyedül?
Valeria:Csak néhány perc lesz az egész. Remélem, hogy addig nem tér magához.
Tamika:Nagyon gyorsan kell cselekednünk.
Valeria:Akkor miért vagytok még itt?
(Tamika fennakasztja szemeit egy pillanatra Valeria csípős megjegyzése miatt aztán eltűnik a levegőben; közben Yvette-t hatalmas lángcsóva veszi körül s ő is a semmibe vész. Valeria közben megdermed, de meg is lepődik a látványtól)
Valeria:Yvette hogy tud így eltűnni?
Melanie:Nem tudom.
(Melanie még mindig a padlón térdel s üveges tekintettel kémleli szerelmét aki hullamereven fekszik előtte. Valeria ráeszmél, hogy Melanie egyáltalán nem figyel, sőt képtelen arra, hogy bármi másra is koncentráljon Sarox-on kívül, ezért átmegy a szoba másik felébe, s egy terítővel leterített ládát nyit fel majdpedig elővesz néhány vastag színes gyertyát.)
(Tamika néhány pillanattal később már a szobájában kutatgat szekrényében s íróasztala fiókjaiban, de a szükséges hozzávalókat, amelyek a bájitalhoz kellenének, sajnos nem találja.)
Tamika:Mandragóra! Mandragóra! Hova a fenébe tettem?!
-Mijáú.
(Tamika egy pillanatra megmerevedik a furcsa hang hallatán majd szemeivel jobbra-balra pásztázza a szobát. Aztán nem törődik vele s folytatja tovább a kutatást..)
-Mijáú.
(Tamika újra felkapja a fejét majd hirtelen megpillanatja az ablakpárkányában masírozó gyönyörűszép szőrű, szürke macskát aki arcát az üveghez dörzsöli s közben körbe-körbe sétálgat és nyávog, mintha egy kifutón lenne, hogy észrevetesse magát Tamika-val. A lány odasétál az ablakhoz majd kinyitja azt a macska pedig ravasz módon baugrik a szobába)
Tamika:Hékás!
(Tamika megpróbálja elkapni a macskát, hogy visszategye az ablakba és elhessegesse onnan, de az megfutamodik előle, kezeivel szinte képtelen arra, hogy elkapja, végül erejét használva ide-oda teleportál, hogy a macska elé jusson és úgy foghassa meg, de az átrohan két lába között és bemászik az ágy alá. Tamika követi őt majd letérdel az ágyhoz, hogy benézzen alá)
Tamika:Ne szórakozz velem te macska! Úgyis elkaplak.
-Mijáú.
Tamika:Mijáú, persze. Mijáúzni a legkönnyebb.
(Tamika benyújtja a kezét a koromsötét ágy alá, de nem tud elkapni vele semmit, ugyanakkor nem is látja, hogy hol van a macska a bútor alatt, mert azt a szekciót teljesen bekebelezi a sötétség)
Tamika:A hétszázát! Gyere elő!
(A macsek a következő pillanatban hirtelen Tamika szeme láttára tűnik fel újra az ágy alól miközben épp egy dobozt tol ki maga előtt. Tamika kihúzza a dobozt, felnyitja azt s csodák csodájára pillantja meg a benne levő üvegládát amiben a konzervált macskagyökereket tartotta)
Tamika:Háh!
(Tamika megörül miközben a cicus a lábához kezd dörgölőzni és önfeledten dorombolni kezd)
Tamika:Na jó. Ezt most megúsztad. Nem doblak ki az ablakon.
(Tamika ölébe kapja az üvegdobozt majd behunyja szemeit és mikor épp eltűnne a semmibe az állat rikkant egy nagyot majd nekiugrik Tamika-nak.)
Tamika:Héééé!
(Tamika észre sem veszi, hogy mikor lelöki a nadrágjába csimpaszkodó macskát már ott van a többiek között)
(Valeria közelebb lép, Melanie is feláll a zajra és a látottakra)
Valeria:Ez meg micsoda?!
Tamika:Egy macska!
(Melanie végignéz a macskán majd ledöbbenve felszólal)
Melanie:Te jó ég!
(Odasétál a macskához s a hasát kezdi el simogatni mire az önfeledten újra dorombolni kezd. A többiek csak a közelből figyelik az eseményeket)
Melanie:Darius!
Valeria:Micsoda?
Tamika:Hogy kicsoda?
(Melanie abbahagyja a macska hasának simogatását majd kitárja kezét, s a nemrég elveszített keresztespók újra elkezd felmászni a karján egészen a válláig)
Melanie:Itt volt a macska hasán.
(Valeria a szívéhez kapja egyik kezét)
Valeria:Te jóságos.. Micsoda megkönnyebbülés. Legalább Étha nem fog minket kicsinálni.
Tamika:Valaki elmagyarázni, hogy mi folyik itt? Miért van egy pók a válladon? És ki az az Étha?
Valeria:Mikor az eredeti szörnyet kerestük a természet anyja meglátogatott minket..
(Melanie közbevág)
Melanie:Azt mondta, hogy Darius a familiárisunk és, hogy miközben ő is segíteni fog nekünk, addig nekünk is gondoskodnunk kell róla.
Tamika:Ez őrület.
(Tamika hirtelen a macskára néz és elgondolkodik)
Tamika:Ez a macska csak úgy megjelent az ablakomban. Viszont, ha ő nincs akkor most még mindig a szükséges hozzávalókat keresgélném.
(Valeria elmosolyodik)
Valeria:Mivel Darius Melanie-hoz kapcsolódik.. ezért lehet, hogy a te familiárisod meg..
Tamika:Ez a macska?
Valeria:Minden boszorkánynak kell egy vezető. Szerintem épp itt az ideje. A familiárisok sokat segítenek nekünk. Én a helyedben örülnék. Az enyém valahol kint kószálhat pedig most szükségem lenne már rá.
Melanie:Na azért vigyázz csak mit kívánsz.
Tamika:Yvette mikor jön már vissza?
(Eközben a macska felálló, hullámzó, bolyhos szürke farkával önfeledten rohan ki a szobából. Valeria felkiált)
Valeria:Jaj, ne! Ha anyám megtudja, hogy macska van a házban, engem meg fog ölni.
(Valeria halk jajveszékelésben tör ki majd utánafut a macskának. A lány követi a lépcsőn leszáguldó macskát, amely felnyávog anyja félig nyitott hálószobája előtt, aztán továbbfut. Valeria is követné az állatot, de szembetalálja magát anyja mellkasával amint az kilép saját szobájából. Nia pink egyberészes hálóingben állítja meg lányát)
Nia:Valeria! Valami macska van a házban?!
(Valeria elpirul majd hebegve-habogva, fejét vakarászva magyarázkodik)
Valeria:Dehogyis! Neeem! Csak hülyéskedtem. Tudom, hogy mennyire nem szereted a macskákat. Csak fel akartak cukkolni.
(Nia mérgesen nekitámaszkodik az ajtófélfának)
(A következő pillanatban dulakodás hangja hallatszik le az emeletről)
Nia:Mi történik fent?
Valeria:Ja?! Az csak Melanie és Tamika. BIztos táncolnak.
Nia:Éjjel fél tizenkettőkor?
Valeria:Ez egy csajos este.
(Csörömpölés és puffanás hallatszik fentről, mintha szék vagy asztal dőlt volna fel, aztán mintha egy váza esett volna le le a földre s tört volna szét)
Nia:Remélem nem törnek össze semmit.
Valeria:Dehogyis! Csak szeretnek táncolni.
Nia:Na de ennyire?! Ha összetörtök valamit, kifizetitek a zsebpénzetekből!
(Hirtelen egy kiáltás hallatszik a padlósról)
-Ezt kapd ki te szemétláda!
-Áááááááááááá!
(Újabb puffanás és széknyikorgás)
(Nia kilép a szobából majd a lépcső felé néz)
Nia:Ez meg micsoda?!
Valeria:Semmi.
(Nia már épp megindulna a lépcső felé, de Valeira megállítja őt)
Valeria:Csak szerepjátékoznak. Az iskolai színdarabba kell.
Nia:Milyen színdarabba?
Valeria:Az Antigónéba.
Nia:De az nem kilencedikes anyag? Ti meg már mindjárt érettségiztek!
Valeria:Öö.. ja! De.. tizenkettedikben minden anyagot újra veszünk, tudod. Átismétlünk mindent. Tényleg nincs semmi baj, menj csak vissza aludni.
Nia:Hát így nehezen lehet.
(Valeria vállon fogja Nia-t majd visszakíséri a szobájába aztán becsukja az ajtót és felrohan a padlásra, ahol meglátja a földről épp feltámogató Tamika-t, valamint a szobabútorokat és egyéb tárgyakat szétdobálva a helyiségben)
Valeria:Itt meg mi történt?!
Tamika:Sarox felébredt és megszökött.
Valeria:Hogy micsoda?! Hogyan?! Nem esett bajotok?
Tamika:Nekünk nem, amiatt ne aggódj.
Melanie:De valahogy sikerült eltűnnie...
(Melanie a vázából kiömlött víztócsára mutat.
Valeria:Azt hittem, hogy wendigó képében nincs boszorkányereje.
Tamika:Ezek szerint van. És nem is akármilyen.
(Yvette ekkor hirtelen megjelenik a semmiből hatalmas tűzzel körbevéve)
Yvette:Nem fogjátok elhinni, hogy mit találtam.
Valeria:Még ez is?! Micsodát?!
Tamika:Meghoztad a hozzávalókat?!
Yvette:Itt vannak nálam. De azt hiszem előtte ezt látnotok kell.
Valeria:Bármi is az, várhat. Először meg kell csinálnunk a főzetet. Aztán megkeresnünk Sarox-ot; valószínűleg a folyónál lehet, mert a víz ott fejti ki legnagyobb hatását.
Tamika:Csináljuk meg a báijalt.
Valeria:Akkor ti készítsétek el a főzetet. Én pedig elmegyek Yvette-el.
Tamika:Ne! Inkább hadd menjek én Yvette-tel.
Valeria:Miért?
Tamika:Te jobban értesz ezekhez a főzetekhez.
Melanie:Én is megyek.
Tamika:Ne! Itt kell maradnod.
Melanie:De mi az?! Mit találtál.
(Yvette nem mer megszólalni csak a padlót nézi továbbra is)
Melanie:Hallod?!
(Yvette nagy levegőt vesz majd végre felszólal)
Yvette:Emlékeztek Melindára, aki otthagyta azokat a boszorkányokat, akik meg akartak ölni minket?
(Melanie egyre ingerültebbé válik)
Melanie:Mi van vele?!
Yvette:Megtaláltam a holttestét az erdőben. Kitépték a szívét.
(A szobában mindannyian ledöbbenve reagálnak)
Valeria:Csak nem...
Melanie:Nem! Az nem lehet! Lehet, hogy a wendigó volt. Akit még megöltünk és..
(Yvette közbevág)
Yvette:A holttest még friss.
Tamika:Értesítsük a hatóságokat?
Melanie:Biztos vagy benne, hogy az Melinda holtteste volt?!
Yvette:Biztos vagyok benne.
Melanie:Lehet, hogy valami más démon ölte meg.
Tamika:Most mondta, hogy kitépték a szívét!
(Melanie elkezdi rágcsálni körmeit majd idegesen sétálgat fel-alá a szobában)
Valeria:Gyorsan megcsináljuk a főzetet. Ha Sarox volt az aki gyilkolt, akkor talán még van egy kis időnk amíg nem szívódik fel a vére a testében, vagy...
(Valeria nem tudja folytatni, pedig akarná, hogy ezzel megnyugtassa Melanie-t)
Tamika:Szegény Melinda.
(Valeria tüstént összegyűjti a többiektől a hozzávalókat majd beleteszi őket egy rizses zsákba aztán elindul az ajtó felé)
Valeria:Ti ne gyertek le! Nem akarom, hogy anyám felébredjen. Inkább maradjatok itt én meg a konyhában összefőzöm a hozzávalókat.
(Valeria kisétál a helyiségből. Melanie az ablakból bámul ki üveges tekintettel az éjszakába; eközben Tamika rápillant Yvette-re majd a hasára aztán farkasszemet néz vele, de végül mégsem szól egy szót sem)
...
(Nemsokára a lányok együtt jelennek meg az erdő legsötétjében majd Valeria arra ösztökéli a többieket, hogy maradjanak csendben; eközben segítséget kér a természettől, amely elmondja Valeria-nak, hogy merre találják a szörnyet. A lányok követik Valeria utasításait, miközben Yvette egy tűzlabdával világítja be a rengeteget. A lányok sebes léptekre lesznek figyelmesek majd a következő pillanatban a szörnyeteggé változott Sarox jelenik meg hátuk mögött. Melanie ijedtében felkiált)
Melanie:Tamika most!
(Tamika erejét használva dobja Sarox felé kezéből a bájitalt. A kis üvegcse fedele lepattan majd a lötty egyenesen a szörnyetegre loccsan, beterítve vele egész felsőtestét. A lányok várnak, de nem történik semmi. Sarox nem változik vissza. A szörnyeteg felordít majd a lányok felé rohanna, de Yvette a kezében heverő tűzgolyót odadobja a szörny elé, aki ijedtében elszalad)
(Melanie ledermedve áll a többiek mellett majd hangosan felkiált)
Melanie:Miért nem változott vissza?! A bájitalnak működnie kellett volna, nem?!
Valeria:A könyv azt mondja, hogy ha egy wendigóvá változott valaki embert gyilkol az örökké wendigó marad. Semmilyen bájital nem változtathatja vissza.
(Melanie a levegőben hadonászik kezeivel, miközben gesztikulál, ugyanakkor elkezd egyre hisztérikusabbá válni)
Melanie:Nem! Nem! Nem! Sarox nem lenne képes arra, hogy bárkit is megöljön! Az lehetetlen!
Valeria:Sarox nem.
Tamika:De a wendigóvá változott Sarox már igen. A vérszomja miatt.
Valeria:Sarox nem maradhat itt az erdőben.
(Melanie remegve tűzi hátra haját)
Melanie:Így van. Keverünk egy másik bájitalt és újra megpróbáljuk.
Tamika:Valeria nem úgy értette. Hanem úgy, hogy Sarox most már közveszélyes, hisz megölt egy ártatlan embert.. bármikor újra gyilkolhat, hisz a héten még holdtölte lesz. Ami azt jelenti, hogy meg kell őt ölnü..
(Melanie ordít és sírni kezd)
Melanie:Fogd be!
Melanie:Csak fogd be, oké?!
Melanie:Csak...csak fogd be!
Melanie:Majd... majd valahogy megoldjuk. Lennie kell valaminek ami visszaváltoztatja!
Valeria:De Melanie!
(Melanie torkaszakadtából ordítani kezd miközben könnyei szakadatlanul kezdenek ömleni szemgödreiből)
Melanie:Mondtam, hogy fogd be a pofád!
(Velelria megpróbálja megfogni Melanie vállát, hogy átölelhesse, de az elhúzza testét a lánytól majd rászól)
Melanie:Ne érj hozzám!
Yvette:De Melanie..
Melanie:Hagyjatok békén!
(Melanie a következő pillanatban futásnak ered)
Valeria:Most meg hova mész?!
Yvette:Utána menjek?
Tamika:Szerintem most hagyjuk egy kicsit egyedül.
(A három lány mozdulatlanul áll egymás mellett)
....
(Órákkal később Melanie egy kietlen, bevilágított, vörösagyag színű barlangban jön elő egy vízesés mögül miközben megpillantja a barlang végében ülő nőt, aki egy hatalmas barna színű trónon ül. Melanie odasétál a nő elé majd meghajol előtte.)
Melanie:Itt vagyok.
(A trónon ülő nő elmosolyodik)
Melanie:Kérni jöttem.
Anastha:Tudom.
(Melanie és Anastha elvakultan néznek farkasszemet egymással)
.....
--------